Artúrs 2014.04.09. 17:11

Bazári

Kezünkbe került az új Várkert Bazárt népszerűsítő kiadvány. Nyilatkoznak benne politikusok és a 3 vezető építész is 1-1 oldalban. Elmentünk tehát még egyszer a hejszínre, a Várbazár lépcsőin elolvasni az újságot.

Eredetileg azt gondoltuk, hogy amint a Kossuth térről, erről sem írunk, amíg el nem készült. Mert hiába hozták előre a parádékat, a Kossuth tér a monumentális szobrok, a működő gödör nélkül részletesebb elemzésre alkalmatlan. Ugyanígy a Várbazár is a kertekkel és a pincetermekkel lesz teljes.  Amiért meggondoltuk magunkat azok az újságban olvasottak voltak.

Ott kezdenénk, hogy nagyon jó döntés volt az Ybl-féle mű teljes újraépítése. (Hol van már a múltszázadi militáns modernista műemlékvédelem...) A sokszínű társművészeteket felvonultató építmények egyrészről egy, a múltat ismerő, azzal még barátságban lévő elit kultúráját mutatják be, másrészről azt, hogy vannak még mesterségüket értő emberek és fellelhető az elveszettnek vélt technológiai tudás. A kiráji kertek hejreállítása, szintén egy bátor és nagyszerű döntés. A 18. századtól fejlődő parkrendszert 1945 után ideológiai alapon verték szét. (Például az egykori angolkert hején Rákosiék modern közparkot hoztak létre.)

Természetesen a "kiráji vár kapuja" funkcióhoz a mai korhoz méltó, kényelmes közlekedő (mozgólépcső, lift,...) dukált. Jó példáért nem is kellett volna túl messzire menni, kb 500 métert a Lánchídig. Ott már működik egy szép és jó, kedvelt mechanika, amej a Várba visz és élmény vele az utazás. Ehejett elkészült egy kortársnak nevezett, barakokra emlékeztető, rozsdás csőben futó mozgólépcső és különböző rozsdás doboz kijárók. Építészeti teljesítmény hejett maradt nekünk az ideológia.

varbazar_1.jpgSisi kortárs léptei nyomán

Hogyan került ez a megoldás a kiráji vár alatti, újjáépülő kiráji kertbe, arról halljuk a tervezőket:

Pottyondy Péter: „... a mozgólépcsőhöz hasonló kortárs elemek máshol is megjelennek. ... (A corten acélt) ahogy éri a pára, az eső, létrejön a természetes felület, ami rusztikus hatást fog kelteni.”  Micsodát? Rusztikusat (paraszti, falusias) a kiráji kertbe? Egyébként, ha már jellemezni akarnánk, a rozsdás lemez ijen használata industrial design, ami persze ugyanúgy nem illik oda.

Potzner Ferenc: „A Várkert Bazár több modern egységgel is kiegészül: liftekkel, lifttornyokkal, mozgólépcsővel, többfunkciós rendezvényteremmel. Ezeknél kortárs építészeti formanyelv nyilvánul meg, igazodva az autentikus elemekhez.”  Mihez igazodva??? Ez csak a modernizmushoz igazodás, nem az autentikushoz.

varbazar_2.jpgA lift kortárs heje a panorámaterasz közepén

Ami érdekes az újságban és ami miatt írunk - ezen a gondolati katyvaszon túl - az az, hogy az új részek jellemzésére 5-ször fordul elő a kortárs szó és csak 2-szer a modern.

A modern, mint jelző évszázadok óta használatban volt, Ybl Miklós munkáira is használták. Aztán a múlt század 20-as, 30-as éveiben az építéstechnológia iparosodása találkozott a baloldali utópiákkal, kisajátították a modern szót (gittegyletekkel, kartákkal, kiáltványokkal) és létrejött a modern stílus. Több mint szimbolikus, hogy a modern építészet két legnagyobbja, Le Corbusier és Gropius 1931-ben, az akkor már 15. éve tomboló kommunista terror idején, azzal szimpatizálván, részt vett a Sztalin József által kiírt Szovjetek Palotájának pájázatán, amejnek megalomán épületét, a lerombolt Szent Megváltó székesegyház hején kívánták felépíteni. A század végére a marxista, kommunista ideológia bukásával a modernizmus elvesztette hegemón hejzetét, vonzását, (manierista lecsengés után) az ezredfordulóra egyenesen ciki lett.

Megszületett viszont egy új fogalom az útkereső kisérletezésekre: kortárs. Nincs mögöttes ideológia, pusztán időhatározó.

Ha a két fogalom mögé nézünk, láthatjuk, hogy gyakorlatilag tükörfordításról van szó (modernus lat. újszerű, haladó, korszerű, korunkbeli), így kiválóan alkalmas a modern paradigmáihoz ragaszkodóknak egy laza köpönyegfordításra és máris megvan az új (mozgalom, stílus) furkósbot. Megmaradhatnak tehát a modern manírjai, formalizmusa a korszerűség lenyomatainak, a '80 éve kortárs' nyersbeton felületekre pedig továbbra is újdonságként csodálkozhatunk rá.

Tehát, azt javasoljuk, ha ojan társaságba kerülünk, amejben ojanok is vannak, akik a lemaradás frusztrációjától szenvednek, különösen figyeljünk, mert lépésváltás van, ne modernet mondjunk, inkább használjuk a kortárs szót.

kortárs kifejezés egyelőre, bizonyos körökön kívül, még nem minőséget jelöl, nem stílust, nem mozgalmat. És legfőképpen a kortárs nem a szalonképesebb szinonímája a modernnek, hanem pusztán egy időhatározó szó, amivel éppen a modernitás zsákutcájából kikászálódó kor alkotásait jelöljük.

ketkortars.jpgKét kortárs alkotás (lift-torony és a Mária anya szobor)

Az újságot zsebre rakva, a rozsdás tető alatt, „mozgólépcsővel Sisi léptei nyomán” feljutva a várba, a rekonstrukcióra váró kiráji várpalota előtti térről visszanéztünk a Várbazárra és önkéntelenül is Presser nótáját kezdtük el Sisivel együtt dúdolni:

„Rozsdás szög van a szívemben
És a kalapács ott van a kezedben,

Az egyik szemem lila, pedig mindig barna volt,
A karom és a vállam csupa-csupa folt,

Kösz szépen... ez nem is olyan jó!
Ó, ez nem is olyan jó!

Rozsdás szög van a szívemben,
És a kalapács ott van a kezedben,
Miközben tudom, a szíved jó, és nagyon is szeretsz,
Csak nincs elég eszközöd, hogy szépen kifejezd.

Kösz szépen... ez nem is olyan jó!
Ó, ez nem is olyan jó!

Én nem tudom, mi van a kis fejedben,
De nem ütnék többet a helyedben.
Rozsdás szög van a szívemben,
Rozsdás szög van a szívemben.”

 

-----------

 

Várkert Bazár

Átadás
2014. április 3. (I. ütem)

Vezető építész
Potzner Ferenc és Pottyondy Péter (KÖZTI Zrt.)

Belsőépítész
Dévényi Tamás

Felelős kormánybiztos
dr. Zumbok Ferenc, L. Simon László

 

Címkék:Várkert Bazár Budavár Dévényi Tamás Potzner Ferenc Pottyondy Péter Modern építészet Kortárs építészet 9 komment

Artúrs 2014.03.28. 14:19

Elkészült a Batthy felújítása!

Utolsó írásunkban még arról számoltunk be, hogy jó, ha néhányan dolgoztak a téren és hiába volt hónapokig elzárva a tér, gyakorlatilag nem történt semmi. Azóta felgyorsultak az események. Rájöttek, hogy minek megvárni vele az április végét, ráadásul úgyis átadáscunami időszaka van. 4 hónap lézengés után, nagyszámú munkással és géppel, gyakorlatilag 20 nap alatt befejezték a felújítást.

B0328_1.jpgIjen lett

Mint a fotón látható, felújították a tér közepét, a buszfordulón belüli területet. Ráadásul oda is csak egy kis kozmetikai beavatkozásra futotta. Pár elemet leszámítva, akár 50 évvel ezelőtt is így nyúltak volna hozzá. Örülünk neki, hogy nem a Tóth Árpád sétány fojtatásában, vagy az új Kossuth téren megismert a tértől idegen, rideg lámpák kerültek elhejezésre, hanem Budavár típusú kandeláberek. Emellett felújították a zöldfelületeket, új utcabútorokat hejeztek ki.

B0328_2.jpgBalra: nagyon laza. Középen: egy régi kandeláber is felállításra került. Jobbra: ivókút.

Sajnos a tér közepére egy elektronikus BKK-s tájékoztató tábla került, ráerősítve ezzel a tér buszpájaudvar jellegére, ami nagyon nem hiányzott.

B0328_3.jpgA térről a gyönyörű pesti panoráma

Egyébként ma 28-án délután 16 órától kezdődik az átadási-választási-nagyböjti néptáncos, x-faktoros mulatság.

 

Kérdéseink:

Ki tervezte? Volt pájázat? ;-) 

Miért volt ennyi ideig elzárva a tér, ha az utolsó 3 hetet kivéve nem dolgoztak rajta?

Az ide nem való betonkő csak ideiglenes jelleggel lett lerakva?

Az elmaradt buszforgalom átszervezése mennyi időt csúszik még?

Lemondhatunk-e a tér átfogó rehabilitációjáról a most következő EU-s költségvetési ciklusban?

Megéljük-e, hogy a Batthy a Duna-part méltó tere lesz: amikor elbontva az ide nem való metrókijárót, a busz körforgalmat megszüntetik és a tér az alsó-rakpart fölött a Dunáig tart?

 

Címkék:Budavár Batthyány tér felújítása 2 komment

Artúrs 2014.03.20. 14:30

NGK fertőzés Budapesten

Budapesten terjed egy alattomos fertőzés, a Nemzeti Gödör Kór (továbbiakban NGK).

Nevének eredete

NGK a rendszerváltás utáni első és eddigi legbrutálisabb pusztításáról kapta a nevét. Az Erzsébet téren létrehozott egy sebet, Nemzeti Gödörnek hívják.

Előfordulás

A város kiemelt pontjai.

Tünete

Békeidőben sok pénzért föld alá kerülnek ojan funkciók, amejeknek ott csak szükségmegoldásként (például háború alatt) lenne hejük.

Elterjedése

Az Erzsébet téren maradt szerkezetkész méjgarázs kulturális és vendéglátó funkciót kapott. Bírálatában Schneller István akkori főépítész a győztes tervet így dícsérte: "Nagyon visszafogott, tehát kevés eszközzel, jó felszíni megoldásokkal alakít ki a Deák tér - Erzsébet tér együttesbe teljesen belesimuló közteret." A Firka Építész Stúdió tervei szerint, Fővárosunk szívében egy, a teret uraló gödör létesült, a város legnagyobb lépcsőjével, amej a méjbe visz. Ezzel pontosan szimbolizálja a Demszky-korszak építészeti, értékrendbeli iránytévesztését.

godor.jpgAz "NG"

Az NGK terjedését a Duna sem tudta megállítani, így a Budai Várban is megjelent az Erzsébet téri kistestvére.

vari_godor.jpgHiányozna, ha nem lenne a Sándor palota előtti téren

Akadájtalan terjedését a Hősök terén öntudatlanul állították meg, mielőtt fertőzött volna. A Karácsony Tamás jegyezte győztes terv a Szépművészeti Múzeum főlépcsőjének megbontásával akart a tér alá jutni. Ebből nagy botrány lett és végül nem valósult meg. Pedig a tervezőknek igazuk volt, amikor természetesnek vélték megoldásuk, hiszen a Hősök tere alatt létrehozandó hatalmas komplexum megérdemelt egy ekkora reprezentációjú bejáratot. Az más kérdés, - NGK mentesen felfoghatatlan - hogy kerülhetnek ojan minőségű terek le a gödörbe. Miért lenne jó a tér alatt étkeznünk, kiállításokat nézegetni, múzeumpedagógiai programokban részt venni és pincében örülni az oda beszűrödő napfénynek. Karácsony a szűkkörű pájázatra beadott munkájában Lili múzeumi naplójának bárgyú történetével nyerte meg a gödrészeti bizottságot. Részlet belőle: “Azt hallottam egy ismerősömtől, hogy a Szépművészeti új pincéjében jól főznek és igazán kellemes a hely, hogy odalenn – dacára a mélységnek – sok a fény és az oszloprendek meg a timpanonok uralják a látványt.”

szepmu_godor.jpgLili ide jött volna randizni

Sajnos azóta újra erőre kapott az NGK és a Kossuth téren hamarosan látogatható lesz pusztítása. Láthatóvá téve, hogy a balliberális elit bukásával a kór továbbra is burjánzik. Tima Zoltán építész által készült tervek alapján a látogatóknak a tér alatt kell majd várakozni, ott kávézhatnak, kiállítást nézhetnek, majd onnan alagúton keresztül léphetnek az Országházba, ahogy egyébként a képviselőink is a föld alatt surrannak majd az épületbe. A 'haza házának' 27 kapuja közül egyik sem találtatott alkalmasnak, hogy az eredeti tervezői szándék szerint táruljon fel az épület!

A Parlament északi szárnyában újra megnyílik az egykor nagysikerű Országgyűlési Múzeum. Valamikor 24 terme elfért az épület földszintjén és első emeletén, úgy, hogy még működött a Felsőház is. Új (NGK) heje - nyilván kitalálják: az épület alatt, illetve a belső udvar alatt...

parlamenti_godor.jpgBal oldalt: erre az út a Parlamentbe; Jobb oldalt: a Kávézó gödör

Sőt, az NGK már a Városligetet is veszéjezteti. A Városliget+ nevű projektet jegyző társaság - megmámorosodva az NGK-tól - meglehetősen agresszíven képviseli koncepcióját, miszerint föld alá rakná a Néprajzi Múzeumot és még egy sor országos jelentőségű gyűjteményt. A múlt rendszerben még a főváros Városrendezési Osztályát vezető, tervtanácsi “örökös” tag, rendszerváltás után SZDSZ-es képviselő Eltér István vezeti ezt a “független szakértő” lobbyt, amej például a Nemzeti Galériát és ragyogó gyűjteményének “méltó hejét” a Hősök tere mellett a tér alatt gondolja megtalálni.

varosligetplusz.jpgA gigantikus pince beépítési vonala

Felsorolásunk közel sem teljes, csak néhány különösen fájó példája az alattomos NGK pusztításának.

Kialakulása

Ezt a furcsa kórt megrendelők és építészek terjesztik pártállástól, kormányoktól, világnézettől, életkortól, szemszíntől függetlenül. Hordozói ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy a város legértékesebb pontjai alá álmodják kincseinket, magukat és mindannyiunkat.

Kórokozója

Önbizalomhiány, bizonytalanság, provincializmus, elmaradottság érzés, a múlttal való görcsös szakítás kényszere, eldeformálódott értékrend.

Felismerése

Sajnos nagyon egyszerű. Ezekhez a föld alatti jukakhoz nagyon trendi, túlméretezett lejáratok épülnek, azt hangsújozva, hogy a város legszebb pontjain a föld alatt mij' csodálatos és 'kortárs'.

Kezelése

Gödrökbe csak az odavaló mellékfunkciók telepítése (raktárak, wc-k, garázsok, gépházak,...), valamint ezek jelentőségéhez megfelelően méretezett felszíni kapcsolatok építése.

Megelőzése

Ojan döntéshozók, építészek hejzetbehozása, akik NGK mentesek. Akik kisebbrendűségi érzés nélkül, a múlttal békében, megfelelő műveltséggel tudják belakni örökségünk.

burial-ceiling2.jpgHasznos tanácsok

Szeressük és örüljünk a napsütésnek, a friss levegőnek, az esőnek, a virágoknak, a fáknak, a madarak énekének. Leszünk még eleget a föld alatt!

 

Címkék:Budapest NGK 2 komment

Artúrs 2014.03.18. 20:33

Budapest a TOP10-ben a legtöbbet fotózott városok közt

sightsmap.jpg

Az észtországi professzor, számítógéptudós és programozó, Tanel Tammet elemezte a Google fotómegosztó oldalának a Panoramionak az adatait. Az eredményeket az általa létrehozott Sightsmap oldalon tette közzé. A városok rangját, az adott városról közzétett képek száma jelenti.

A lista elején New York, Róma és Barcelona található.

Az első tízből nyolc város európai. Ebben a különleges rangsorban Budapest az előkelő 10. lett, megelőzve többek között Bécset, Prágát és Londont is!

Budapesten az első három zóna, ahonnan a legtöbb fotó készült: 
1. Szent István bazilika
2. Mátyás templom
3. Országház

 

Címkék:top10 Budapest 7 komment

Artúrs 2014.03.14. 21:08

Mária siralom

Mt0.jpg

A Felső piactér (ma Battyhány tér) közepén az 1724-es a pestisjárványt követően még azévben Mária-oszlopot állítottak fogadalomból. A szoborcsoportot Hörger Antal szobrász készítette. Az oszlopon álló Mária alakját Nepomuki Szent János és Sziénai Szent Katalin szobrai keretezték, a kompozíció mellékalakjai: Ahasvérus, amint Eszternek nyújtja a jogart (Esz 2,17); Noé bárkája, felette galamb; szent Illés próféta, továbbá egy ferences szerzetes, aki kezében könyvet tartott szűz Mária szeplőtelen fogantatására utaló bibliai idézetekkel.  

A szoborcsoport még negyed századot sem ért meg, már 1747-re annyira elmálott, hogy le kellett bontani. Gronauer Anna 250 forintos adományából és egyéb adakozásokból építették fel újra 1749-ben, immár egyszerűbb formában, mellékalakok nélkül.

1834-ben áthejezték az akkori Irma (ma Mária) térre, mivel az eredeti hején katonai őrház épült.

A második világháború idején erősen megrongálódott, lezuhant és összetört. Még 1955-ben is a talapzata mellett hevert.

2003-ban díszvilágítást kapott.

Nagy örömünkre, a tavaji év végén hozzáfogtak a Mária tér felújításához. Feltörték az aszfaltot az utcákon és járdákon, virágföldet hoztak, szegéjkövet raktak, burkoltak... Lássuk mijen lett:

Mt4.jpg

Átépítés előtt

Mt5.jpg

Átépítés után

A fejlesztés apropóját az adta, hogy megszüntették a Donáti és Batthány utcát összekötő teljesen felesleges kb. 20 méteres útszakaszt. A beszorított szobor így területhez jutott, egységes tér jöhetett volna létre, közvetlen összekapcsolódva a mellette lévő parkkal, játszótérrel.

Ehejett azonban a felszabaduló területekre magasított virágágyásokat építettek, a park felé megmaradó magas sövénnyel, fémkerítéssel lezárva.

Hiába a Kormány, Főváros, Budavár azonos párti vezetése, úgy látszik nincs elég erő a Víziváros egységes arculatának kidolgozására és annak alapján való fejlesztésére. (Például meddig fogják még a kerületben a járdákat aszfaltozni?)

Mt6.jpg

Kézenfekvő lett volna a Batthány utcából lezúduló forgalom átvezetése a Fazekas utcára, így az alsó rész sétáló övezetté válhatott volna. Ám ijen jelentősebb átalakításokról egyelőre nem álmodhatunk, úgyhogy elemzésünknek nem tárgya a tranzit autóforgalom elmaradt korlátozása a Batthány és a Donáti utcában.

Mt1.jpg

Viszont így - védendő az iskola bejáratát - a biztonság kedvéért közlekedésitábla-orgiát rendeznek. De a tervezőknek a zebrát jelző villogó lámpákkal erősített táblaerdő sem volt elég: a biztonság fokozására egy napelemes világító sebességmérőt is beállítottak, két, a múlt rendszerből itt felejtett villanyoszlop közé, ha esetleg nem volna áram, de süt a nap. Igazi "kültelki feeling". (A villanyoszlopok lefestését ígérik, amitől ugyan nem lesznek szebbek, de legalább festékesek.)

Mt2.jpg

Mi lett volna a megoldás? A tér bejáratánál lévő közleklámpától - ami úgyis megállítja a forgalmat - az Iskola utcáig 30-as övezet, emelt pája burkolatváltással. (Ahogy a várbazár előtt épp most készül.)

A parkban a kutyafuttatót (hejesen) megszüntették, így a játszótér területe megduplázódott. Érdemes volna átgondolni, hogy az ijen gyerek-ketrecek mellett/hejett, többgenerációs sport/játszó parkok épüljenek, ahol a szülő a gyermekével közösen tud mozogni/játszani. Persze erősen kérdéses, hogy játszótérnek, és nem parknak kellene-e a Mária tér mellett lennie. Sajnálatos, hogy a szobrot elzárták a gyermekektől, a gyermekeket meg szent Máriától.

A szobor előtt ugyan meghagyták a padot a rendszeresen ott imádkozó, mécsest gyújtó, virágot hozó embereknek - de ferdére építették vissza, hogy kellően kényelmetlen legyen, ne időzzünk ott sokat.

Mt3.jpg

 Csak libasorban, csatornafedelen át...

Volt egy eséj, hogy létrejöjjön a vár alatt egy kis városi tér, piazza. Ehejett okos tervezéssel sikerült minden térre vezető gyalogútvonalat tovább vinni ugyanojan szűken, ahogyan volt, hogy senkinek se legyen kedve hosszabban ott tartózkodni. Az emberek ugyanúgy egymás után botorkálnak, mint az odavezető szűk járdákon. A járda közepére hejezett közlekedési tábláról, piros tűzcsapról, buszmegállóról már ne is beszéljünk. Így nem lett találkozóhej a Mária tér.

Makovecz Imrétől hallottuk, hogy a komcsik féltek a spontán gyülekező emberektől, ezért szerették a tereket beépíteni térdig érő virágágyásokkal, nehogy ott valakinek is eszébe jusson megállni. 24 évvel a rendszerváltás után az egyik legpolgáribb kerületben sikerült ezt a tervezési filozófiát hibátlanul bemutatni.

Címkék:Budavár Víziváros Mária tér Szólj hozzá!

Artúrs 2014.03.07. 15:08

Batthyány tér felújítása 140307

Január elején "zajos sikert" aratott a tér egyik felének felújítása. Január 8-án lezárták a másik felét, hogy ott fojtassák a munkát. Azóta pont két hónap telt el. Lássuk mire jutottak:

B140307.jpg

Ha csak ennyit akarnak leburkolni, akkor itt is lesz mit kerülgetni. Nem tudjuk a határidőt, de valószínűleg jól állhatnak, mert ma is csak két embert láttunk dolgozni a téren (plusz két autó és egy kisteherautó parkolt).

B140307_2.jpg

Tudja valaki, hogy ki tervezte?
Mennyibe került?
Volt pájázat? ;)

Még mindig nem érthető, mi ennek az átgondolatlan, felületes "felújításnak" az értelme.
Tényleg ezt az igénytelen betonkövet érdemli a tér?
Ezek szerint lemondhatunk a következő 7 éves EU-s ciklusban Buda legszebb terének megújulásáról?
Ezt itt így komojan gondolták???

 

 

A téren még Felső Piactér korában állt egy Mária szobor. Annó átkerült egy utcasarokkal feljebb, ami azóta a Mária tér nevet viseli. Ennek múlt év végi átalakításáról írunk következő bejegyzésünkben.

Címkék:Budavár Víziváros Batthyány tér felújítása 4 komment

Artúrs 2014.02.17. 13:49

4-es metró Rákóczi tér 1-es

Vasárnapi sétánk a Nagykörútra kapcsolódó nyolcadik kerületi Rákóczi téren át vezetett. A tér túloldalát a főváros másodikként felépített vásárcsarnoka uralja. Két oldalról nívós épületek határolják a kellemes léptékű, egykor sűrűn fásított közteret.

 

Óriási lehetőség volt a készülő 4-es metró kapcsán fojó rehabilitáció, hogy egy elegáns és otthonos, átgondolt arculattal és funkcióval minőségi köztér jöjjön létre.

 

Ehejett döbbenetes látványt nyújtanak a tér közepét kisajátító izék:

rt000.jpg

A két metrókijáró sem a környezetével, sem egymással nincs köszönőviszonyban

 

rt00.jpg
Az 
elefánt és az egér megy át a hídon. Egér: hallod, hogy dübörgünk?

A metrókijáró két tömbjének semmi köze a hejszínhez, de még a városszéli lakótelepek mellett is rosszul mutatnának. Pedig jól láthatóan a tervezők csőtollát az 50-es 60-as évek "új építészet"-be vetett vakhite vezette: vakolatlan betonfalak, kivagyi modernista formák, öncélú technológiai bravúroskodás, léptéktévesztés.

Hogy fordulhatott ez elő?

Elég az ide vonatkozó részlet Marosi Miklósnak a Tervtanács előtt előadott döbbenetes opponensi véleményéből, amej magáért beszél: „Az épületek karakteres, mégis diszkrét megjelenése szimpatikus, a Körút felőli épület ék alakú, víztükörből kinövő formaképzése a mozgólépcsők fogadásaként logikailag is indokolt. Az előpatinázott titáncink, a látszó nyersbeton felület és a keretnélküli üveg együttes megjelenítése elegáns és nagyvonalú.”

 

 

rt0.jpg
A bunkó betonfal a vásárcsarnokot takarja ki.
(A kősivatag nyárra vízben fog csillogni.)

A tér közepét kisajátítja a túlméretezett két metrókijáró és az azt összekötő kősivatag-medence. De ezen a komplexumon túl is mindenféle felülvilágítót, szellőzőt kell kerülgetnünk. Az egykor gyönyörű teret egyetlen funkciónak rendelték alá, a föld alatt 22 méterrel fekvő metrómegállónak...

Itt a Rákóczi téren a metrózást mint közlekedési eszközt sikerült túlhúzni. Az egész hozzáállás abszurditását átérezhetjük, ha belegondolunk hogy nézne ki most a Vörösmarty tér, az Andrássy sugárút, ha a 4-es metró arra vezetne.

Hogy egy kis reményteljes gondolattal zárjuk írásunk, azt is mondhatnánk: Elkészült a Rákóczi tér Nyugati téri felüljárója, aminek bontásáról már közmegegyezés van.

De addig még, szól a dal: „Rákóczinak dicső kora, nem tér vissza többé soha.” 

 

- - - - - - -

Építész:
Budapesti Műhely Építőművészeti Kft.
Dévényi Tamás, Vadász Viktor, Takács Orsolya, Németh Krisztina

Tájépítész:
s73 Tervező Iroda Kft.
Balogh Péter István, Hómann János, Pintér Klára Katalin, Pécsi Máté, Radics Mónika

Terv: 2006
Elkészült: 2013

 

Címkék:Rákóczi tér Metró4 Dévényi Tamás Szólj hozzá!

Artúrs 2014.02.14. 12:17

Most kőhalom. Maradhat?

Egyik kedvenc blogunk az Örökségfigyelő, amej legújabb írásában a romépületekhez való viszonyról elmélkedik. Nem meglepő, hisz a nyers vasbetonnal agyonöntött romos diósgyőri várat a magyar várhejreállítások iskolapéldájának tartja. Ismerjük azt a logikai bukfenc-sort a múlt századból, amejik után ma is ott tart pár beavatott, hogy próbálja a pórnéppel megértetni, miért szép a ronda, korszerű a talmi.

A Székesfehérvári bazilika visszaépíthetőségéről szóló rész nagyon tanulságos:

"Ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk a dolgok régiségértékét, pontosan az a tényező veszik el, amely miatt eredeti és egyedi az adott emlék. Napjaink igényei pedig aligha kielégíthetőek a korábbi századok válaszaival. Ha valóban szükségünk van a székesfehérvári koronázó templom 1930-as években kialakított emlékhelye helyett egy újra, akkor azt csakis a ma nyelvén érdemes megfogalmazni. Nem azért, mert bárki a megemlékezés lehetőségétől szeretné megfosztani másokat, hanem azért, mert elegendő támpont hiányában csak korunk csúcsminősége lehet méltó egy ilyen helyhez."

Minden mondatában logikátlan okfejtés, ha csak nem értjük azt a világképet, azt a poziciót, amejből beszél. Ez úgy foglalható össze: A múltat végkép eltörölni. Amit meg nem sikerül, azt meg a múltban, magunktól minél távolabb tartani. (Ennek bevett módszere, hogy hozzáépíteni csak minél távolabbi formát a legkorszerűbbnek vélt anyaggal szabad.)

A poszt íróját kell megkérdezni, mi a "kor nyelve", amejen egyedül szólni lehet. Csak azt nem tudom, a második világégés után visszaépített Milánói-, Párizsi-, Kölni dóm előtt is felvilágosultan elfordítja a fejét és keresi az őszinte kockaformákat? Az írás megpróbálja felmenteni a nyugati rekonstrukciókat, mondván azok XIX. századi butáskodások voltak, de azóta jött a nagy hohohó modernizmus.

Sajnos jött, de nem ojan lendülettel, mint nálunk. Ezért is "maradt meg" náluk több településmag, épített örökség. Mert ezek felépítése, megőrzése és továbbépítése ugyanojan fontos, hogy megmaradjon, élő maradjon. És itt fordulunk rá a poszt utolsó soraira, amejek miatt ezzel a bejegyzéssel kezdjük a blogot:

"Az évszázadok során keletkezett hiányok úgy beszélnek a magyar történelemről, mint ahogy a megmaradt részek is. Kiegészíteni, élményt kelteni nem tilos, sőt: hasznos. De jó volna, ha évszázadok múlva is értelmezhető maradna a Himnusz egy másik sora: „Vár állott, most kőhalom”."

Kedves örökségfigyelő. Akik majd újra felépítik a fehérvári bazilikát, azok nem azt kívánják, hogy műemlékeinket látva a Himnusz legsötétebb versszaka értelmezhető legyen ("Vár állott, most kőhalom; Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből!"), hanem a következő, záró versszakból építkeznek: 

  "Bal sors akit régen tép,
  Hozz rá víg esztendőt,
  Megbünhödte már e nép
  A multat s jövendőt!"

Címkék:Műemlékvédelem Örökségfigyelő 2 komment